Itt a jó idő, és keresnétek egy játszótéren kívüli mozgásos játékot? Csak egy kréta és egy kavics kell hozzá, és és kezdődhet is az ugróiskola!
Ez a játék az egész világon elterjedt és igen sok változata létezik. Mi gyerekként így játszottuk:
Egy kavicsot dobunk az első, 1-es négyzetbe és féllábbal utána ugrunk. Úgy kell felvenni, hogy ne billenjünk el és a másik lábunk se érjen le. Ha sikerült, a következő négyzetbe dobjuk tovább és féllábon utánaugrunk. A dupla négyzetnél csak az egyikbe kell dobni és terpeszben ugrunk beléjük (egy láb – egy négyzet). Így:
A végén egy ugrásból meg kell fordulni és visszafelé is végigugrálni a pályán, a kavicsot ilyenkor már nem kell dobni.
Fontos mező: 10-es előtti utolsó “egy” (azaz nem dupla) négyzet a “Pokol”, azt teljesen ki kell hagyni: nem dobunk bele és nem is ugorhatunk rá sem oda, sem visszafelé!
Kiesik: aki ugrálás közben elbillen, leteszi a másik lábát, rossz sorrendben dob a négyzetekbe vagy beleugrik / dob a Pokolba. Ilyenkor ő kiáll és a következő játékos dob.
Nem is olyan egyszerű dolog ám féllábon ugálni, közben pontosan célozni, számolni, mezőt kihagyni…
Ezért ajánlom, hogy kisebb gyerekeket (vagy akik még nem ismerik az ugróiskolát) fokozatosan avassuk be a játék rejtelmeibe, különben könnyen elmehet a kedvük a dologtól.
Kisebb óvodásoknak a fél lábon ugrás és két lábas ugrás váltogatása is elég nagy kihívás. Dobni és mezőt kihagyni is fölösleges elsőre. A kicsik mozgás közben ismerkednek a számjegyekkel és a számok sorrendjével is, lesz mire figyelniük. 🙂 A játék jól erősíti a mozgás és a beszéd összhangját is, azaz ha az ugrásokra mondják a számokat.
Az ugróiskola szerintem egy igazán “egyszerű, de nagyszerű” játék.
Mert szórakoztató, alig kell eszköz hozzá (azaz olcsó is:) és átmozgatja a gyerekeket, miközben észrevétlenül fejleszt rengeteg részképességet. A teljesség igénye nélkül: nagymozgásokat, koordinációt, egyensúlyt, figyelmet. Számolunk is közben 10-ig és vissza (!) , szabályt jegyzünk meg (memória) és ezt be is tartjuk.
A hagyományos „kápolna” alak mellett találkozhattok még a csiga formájú ugróiskolával is, amit kívülről befelé kell féllábon végigugrálni. Ez állítólag a legrégibb formája a játéknak, és ahogy több régről örökölt játékunk, ez is jelképez valamit: az ember leküzdendő nehézségekkel teli életútjának végigjárását. (forrás: Wikipedia)
Játszhatjátok homokban: bottal felrajzolva (már aki olyan szerencsés, hogy tengerparton lakik 🙂 és lakásban is: ilyen mintájú szőnyegeket is lehet kapni, de ragasztószalaggal is könnyen elkészíthetitek.
