A figyelem igazából egyfajta válogatás a bennünket érő ingerek között:
erre szükségem van (megtartom✅ ), erre meg nincs (kuka🗑 ).
Nem hangzik túl bonyolultnak, igaz? De akkor miért is foglalkoztat minket ennyire a figyelem fejlődése és főleg a fejlesztése?
Nem mindegy, hogy melyik figyelem!
Az önkéntelen figyelem az egyszerűbb történet… Ez már csecsemőkorban kialakul. Ilyen, amikor a baba a mozgó tárgyak felé fordul, követi a fényeket, odafordul szülei hangjára. Vagy amikor az óvodás gyermek meglát egy érdekes bogarat, jól megfigyeli, milyen sok lába van és követi a bozótba.🙂
Az önkéntelen figyelem nagyon-nagyon fontos ahhoz, hogy új dolgokat tanuljunk a világról. Valamilyen izgalmas inger indítja a folyamatot, és csak addig tart, ameddig érdekes a dolog: megnézte a pillangót, meggyőződött róla, hogy a kukásautó pittyegett, apa telefonja most kéken villog… Utána bármi mást lehet játszani. A figyelem ezen fajtájával nem is szokott gond lenni… 🙂
Ezzel szemben a szándékos figyelem teszi lehetővé, hogy a gyermek a feladatára (vagy a tanító nénire) koncentráljon. Ilyenkor tudatosan irányítjuk a figyelmünket valamire, ez viszont fárasztó dolog. Nem kereshetünk új, izgalmas élményt, amíg az előző folyamatot be nem fejeztük… Az iskolában pedig a figyelemnek erre a részére lesz elsősorban szükség.
A szándékos, tudatos figyelem általában az iskolakezdés előtti évben kerül egyre jobban előtérbe, mert a gyerekek a felkészülés jegyében ilyenkor már több irányított feladathelyzettel találkoznak.
Jövőre iskolás lesz, ezért szülőként is konkrétabb elvárásaink vannak:
- öltözzön fel önállóan,
- pakoljon el játékokat maga után,
- fújja ki az orrát, töltsön magának innivalót, ha szomjas.
Az óvodából is jönnek a figyelmi kapacitásáról visszajelzések:
- a csoportban, illetve egyéni helyzetben mennyire tud figyelni bizonyos játékokban?
- Könnyen elterelődik vagy képes elmélyülten részt venni a foglalkozásokon?
- Előfordul, hogy csak “bambul”, ábrándozik, emiatt lemarad társaitól?
Meddig tud figyelni egy nagycsoportos?
Miért fontos a figyelem az iskolai tanuláshoz?
Mert figyelem nélkül sajnos nem lehet tanulni. Nem csak matekot, vagy hosszú verset: egyszerűen semmit!
A szándékos figyelem viszont nem egyik pillanatról a másikra alakul ki: fokozatosan fejlődik. Egy kiscsoportos nagyjából 5-10 percig, egy átlagos nagycsoportos viszont már 15-20 percig is képes szándékos figyelemmel figyelni.
Ehhez képest egy tanóra 45 perc… Nem csoda, hogy a “nagycsoportos szülők” nagy része izgulni kezd ilyenkor. De ez természetes, hogy a legtöbb ekkora gyerkőc még nem tud végigülni ennyi időt (vagy legalábbis odafigyelve végigülni). A tanító nénik is fel vannak készülve erre és 15-20 percenként megmozgatják majd a kis elsősöket. A fejlesztő foglalkozásokon ennél még gyakrabban váltogatjuk a tevékenységeket és a helyszíneket.
Például úgy, hogy egy asztalnál végzett feladat után biztosan mozgásos játék jön, majd pl. a szőnyegen egy teljesen más típusú játék. Szerintem egy jó foglalkozást csak úgy lehet megtartani, főleg az ovis korosztálynak, ha legalább 7-8, más-más, de mégis összekapcsolódó játékkal készülök (plusz néhány tartalékkal ☺️)
Nyugalom, Neked otthon egyáltalán nem kell ilyennel előállnod, hiszen nem ez a munkád! 🙂 Nekem viszont igen, ezért szívesen mutatok ötleteket hozzá, hogy milyen játékokat játsszatok, ha erősíteni szeretnéd Gyermeked figyelem-koncentrációját!
⏩ A cikk folytatásában olyan ötleteket és játékokat hozok Nektek, amikkel együtt játszva, jó hangulatban, és gyermeked számára észrevétlenül a segítheted a figyelem fejlődését!
A figyelem témájához kapcsolódó további játékötleteket a Facebook oldalamon találsz! ☺️